A biztonság kedvéért (szó szerint) jobb, ha lassanként tudatosítjuk magunkban, hogy néhány hónap múlva az Európai Unió valamennyi tagországában a 112-es számot kell majd tárcsáznunk vészhelyzet esetén. Megszűnnek ugyanis az országonként eltérő segélyhívók (hazánkban lásd: tűzoltók – 105; mentők – 104; rendőrség – 107), s helyükbe egyetlen, jól megjegyezhető, Finnországtól Albániáig egységes szám lép majd. Természetesen a korábbi hívószámok tárcsázása sem fog eredménytelen hívást jelenteni, az átirányítás még nagyon sokáig aktív lesz, de a 112SOS központ fogadja majd a problémájukkal jelentkezőket.

Miért jobb ez a közvetlen hívásoknál?

Tény, hogy a rendőrség, a mentők és a tűzoltók egyedi hívószámainak jelenlegi tárcsázása közvetlen hívást eredményez, tehát a telefont valóban a megfelelő szolgálat központjában fogadják, ami elvileg lerövidíti azt az időt, mely a riasztástól a kiérkezésig eltelik. Ez rendben is van. De gondoljunk csak bele: ha például Spanyolországban járunk és segítségre van szükségünk, tudjuk-e, hogy mi az adott ország mentőszolgálatának segélyhívószáma. Nos, a legtöbbünknek fogalma sincs erről, s ha olyan típusú a probléma, hogy ennek kiderítésére az adott pillanatban nem sok esélyünk van, akkor életmentő lehet egy nemzetközileg egységesített szám. Ezt bárhol tárcsázzuk mindig ugyanaz lesz az eredmény: aktuális problémánk kapcsán átirányítanak bennünket a megfelelő központhoz, ahonnan nem sokára jön is segítség. A 112-t pedig nem nehéz fejben tartani, ezzel kapcsolatban egységes véleményen van mindenki.